Orias gyurusféreg

Félelmetes ősi óriás-gyűrűsféregre bukkantak

Agysérülés - Magyar kutatók felfedezése segíthet Publikálás dátuma Az eredmény az agysérülések gyógyításának új lehetőségeit kínálhatja. Agyunk regenerációs képessége a test más szöveteihez képest kicsi, azonban ma már közismert, hogy kevés helyen és korlátozott számban ugyan, de születnek benne új orias gyurusféreg.

Formation courtier formassur

Miután pedig megszülettek, rendeltetési helyükre vándorolnak. Nem nehéz belegondolni, micsoda hatalmas segítséget jelentene a gyógyításban, ha pontosan ismernénk e vándorlás folyamatát.

Félelmetes ősi óriás-gyűrűsféregre bukkantak MTI

Ezekről az újonnan felfedezett sejtekről az is kiderült, hogy külső ingerekre igen erősen reagálnak, mégpedig egy secretagonin nevű fehérje jóvoltából. Ez a fehérje igen érzékeny az idegrendszerben fontos szerepet betöltő kalciumionok koncentrációjának változásaira, és képes a sejtben lejátszódó válaszfolyamatokat szabályozni. A kutatók azt is észrevették, hogy e sejtek többen vannak, mint azt korábban gondolták, azonban nagy részük egyfajta készenléti állapotban várja, hogy szükség legyen a segítségére.

Amikor az orias gyurusféreg sérülés történik, és az újonnan születő idegsejteknek gyorsan rendeltetési helyükre kell jutniuk, a secretagonin mennyisége megnő ezekben a vándorlást segítő sejtekben, vagyis érzékenyebbek lesznek a környezetükre.

Nagy mértékben méreg, kis mértékben orvosság Kérdés volt akut aszcariasis az is, hogyan képesek az új idegsejtek egyáltalán vándorolni.

Buzogányfejű férgek

Az agyszövet sejtjei közötti szűk teret ugyanis különféle fehérjék és cukorszármazékok töltik ki. Ahhoz pedig, hogy az új orias gyurusféreg haladni tudjanak ebben az extracelluláris mátrixnak nevezett masszában, valamiképp fel kell lazítani a szerkezetét — így alakulnak ki a többször említett vándorlási alagutak.

Harkány Tibor bécsi laboratóriumával összefogva a kutatók megvizsgálták, mely orias gyurusféreg jöhetnek szóba, és ráakadtak egy annexin V nevezetűre, melyet mondhatni a sötét oldaláról már jól ismertek. Az annexin V ugyanis pontosan azt a szívességet teszi meg egyes daganattípusoknak, amit egy jó alagútfúrótól elvárnánk: egy olyan emésztőenzim szabályozója, mely elképesztő mennyiségben kiáradva a daganatsejtből lebontja az extracelluláris mátrixot.

Centis állkapcsa volt a most talált gigantikus ősi féregnek

Ez pedig lehetővé teszi, hogy a daganatsejtek akadálytalanul terjedjenek a szövetekben. Az idegsejt-vándorlást orias gyurusféreg sejtekben ez a folyamat azonban szigorúan szabályozottan zajlik, és a mátrixbontó enzim csak az egyes sejtek környezetében halmozódik fel.

Életmód[ szerkesztés ] A buzogányfejűek valamennyi faja közvetett fejlődési ciklust mutató endoparazita. Lárváik ízeltlábúak Arthropoda testüregeiben fejlődnek, a kifejlett állatok gerincesek Vertebrata bélcsatornájában élnek. A fertőzés a ragadozó-zsákmány kapcsolatban jön létre, tehát a végleges gazdának zsákmányul kell ejtenie, és el kell fogyasztania egy fertőzött köztigazdát. A lárvák rendszerint olyan változásokat okoznak a köztigazda orias gyurusféreg, amelyek növelik a zsákmányul esés valószínűségét. Egyes fajaik azonban a köztigazdából először paratenikus gazdába, például csigákbagyűrűsférgekbehalakba vagy emlősökbe jutnak, majd ezeknek zsákmányul esése esetén jutnak a végleges gazdába.

Maguk a sejtek a helyükön maradnak, és az annexin V irányította enzimfelszabadulás ezúttal csak az újonnan született idegsejtek haladásához szükséges utat nyitja meg. Kézbe venni a folyamatot A kutatók kimutatták, hogy a most azonosított speciális idegsejttípus különösen nagy számban van jelen emberi magzatokban, de arra is fény derült, hogy az emberi szaglórendszerben még időskorban is megtalálhatók.

Természethorror - Félelmetes ősi óriás gyűrűsféregre bukkantak

Most azt vizsgálják, megtalálható-e, beindítható-e ez a vándorlást segítő mechanizmus az agyvelő más területein is. Ha pedig egy erre alkalmas mesterséges mikrokörnyezetet tudnának létrehozni, az a kutatók szerint új távlatokat nyithatna a sérült agyszövet helyreállításában.

Alpár Alán és kutatótársainak cikke Gábor és TomasHökfelt.

Olvassa el is