Platyhelminthes laposférgek, LAPOSFÉRGEK. 5. szövegdoboz. A laposférgek osztályozása:
Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése. Testükre a többi, magasabb rendű állathoz hasonlóan, kétoldali szimmetria jellemző.
Laposférgek kültakarója és mozgása
Ez azt jelenti, hogy a test csak egyetlen, a hossztengelyén átfektetett síkra szimmetrikus, vagyis a jobb és a bal oldali testfelük egymás tükörképei. Elkülönül a háti és a hasi oldal, valamint a feji és a farki vég. A kétoldali szimmetria számos előnnyel és következménnyel jár. Az állat a feji vége irányában mozog, ezért a környezet új ingerei ott érik a szervezetet. Az elkülönült feji végen található az érzékszervek többsége, ezek fogják fel a külső ingereket.
A laposférgekfején például egyszerű fényérzékelő platyhelminthes laposférgek és szaglószerv is van.
Látták: Átírás 1 3.
A kívülről érkező hatásokat feldolgozó idegsejtek is a fejtájékon tömörülnek. A laposférgekrediffúz légzés jellemző, tehát az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása a testfalon keresztül történik.
Orsóférgesség - csak egyszerűen
Laposférgek idegrendszere és érzékszervei Laposféreg idegrendszere Az idegsejtek a test feji végéncsoportosulnak, két agydúcot alkotva. Az idegrendszer tehát már nem hálózatos, hanem központosult. Az ilyen típusú idegrendszert, amelyben az idegsejtekdúcokbacsoportosulnak, dúcidegrendszernek nevezzük.
Platyhelminthes laposférgek dúcok képezik a központi idegrendszert, a belőlük eredő idegsejtnyúlványok pedig a környéki idegrendszert. A központosult idegrendszer sokkal hatékonyabb szabályozást tesz lehetővé, mint a hálózatos.
A fejen például egyszerű fényérzékelő szerv és szaglószerv is van. Laposférgek kültakarója és mozgása Örvényféreg A laposférgekbőrizomtömlővel mozognak. A bőrizomtömlőt a kültakaróval összefüggő simaizomrétegek alkotják.
Összehúzódásuk a test nagy részére kiterjedő, lassú mozgást eredményez.
Tartalomjegyzék
Ha a keresztirányú izomzat platyhelminthes laposférgek össze, akkor a testelvékonyodik és megnyúlik. Ha az állat egyik oldalán a hosszirányú platyhelminthes laposférgek, akkor ott megrövidül a test. Ez azt eredményezi, hogy az állat az összehúzódott oldala irányában meggörbül. Laposférgek táplálkozása Platyhelminthes laposférgek két részre, elő- és középbélre tagolódik. Az előbél segítségével fölvett táplálék a középbélbe kerül.
A középbél mirigysejtjeiemésztőnedveket termelnek és juttatnak a bélbe. Más sejtek az előemésztett táplálékotendocitózissal felveszik és sejten belül megemésztik.
Ezeknél az állatoknál a sejten kívüli emésztés már lényegesebb szerepet játszik, mint a csalánozóknál. A középbél gazdagon elágazik, ez biztosítja, hogy a tápanyagok a test minden részébe eljussanak. A táplálékemészthetetlen anyagait az állat a szájnyílásán keresztül távolítja el.
A laposférgek nagy része ragadozó, ilyenek például az örvényférgek.
Laposféreg (Platyhelminthes)
Számos élősködő fajt is ismerünk. Ezek közé tartoznak az emberközépbelében megtelepedő galandférgek. Laposférgek kiválasztása A szervezet számára fölösleges bomlástermékek a sejtek közötti folyadéktérbe kerülnek.
A kiválasztószerv a test két oldalán elhelyezkedő, elágazó csőrendszer, amely számos nyíláson keresztül a kültakaró felületére torkollik. A testfolyadékból a kiválasztandó platyhelminthes laposférgek a csöveküregeibe kerülnek, majd onnan a test felületére jutnak.
Navigációs menü
Az ilyen típusú kiválasztószervetelővesécskének nevezzük. Laposféreg kiválasztószerve Örvényférgek osztálya Örvényféreg A laposférgek törzsének két legismertebb osztálya az örvényférgek és a galandférgek.
Ha valamelyik élővizünk partján megfordítunk egy vízben álló követ, alsó felszínén gyakran találhatunk néhány — de olykor több tucat — pár milliméteres, lapos, fényes felületű kis állatot. Ezek a laposférgek törzsébe tartozó örvényférgek. Ha türelmesen várunk, megfigyelhetjük mozgásukat: mindig testük egyik vége irányában kúsznak a felszínen.
Ha az állatot hátára fordítjuk, láthatjuk, hogy hasoldala világos színű. Mindez a kétoldali szimmetria megnyilvánulása. Az örvényférgek osztálya onnan kapta a nevét, hogy a kültakaróhámszövetecsillós, s ennek működése a vízbenörvénylést kelt. A csillózat segítségével az állat lassú mozgásra képes a szilárd felszínen.
